Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet A Magyar Politikatudományi Társaság XXIV. Vándorgyűlése

A Magyar Politikatudományi Társaság XXIV. Vándorgyűlése

2018. június 8-9.

Rendező: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet

1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4.

 

Fontos dátumok:

március 5.	Regisztrációs időszak kezdete
március 25.	Jelentkezési határidő
április 17.	Értesítés az absztraktok elfogadásáról
május 29.	Program véglegesítése

 

Felhívás:

A demokrácia tesztje?  Választás – Részvétel – Képviselet

A Magyar Politikatudományi Társaság XXIV. Vándorgyűlésének központi témáját a 2018-as országgyűlési választásokhoz kapcsolódó fejlemények politikatudományi tanulságai adják. A parlamenti választások intézményi, szabályozási peremfeltételei mellett a konferencia kitüntetett figyelmet szán a politikai részvétel és a képviselet problémájának, illetve a részvétel hiányából eredő válságjelenségeknek. A tanácskozás szekciói a választás, a részvétel és a képviselet különböző aspektusait körüljárva a demokrácia állapotáról kívánnak normatív vagy leíró megállapításokat, illetve teoretikus vagy empirikus reflexiókat megvitatni. 
A nemzetközi politikatudományban a politikai részvétel és ezen belül a választási részvétel átfogó vizsgálata az utóbbi évtizedekben meghatározó témának számított. Éppen 70 éve, 1948-ban jelent meg Paul Lazarsfeld és kollégáinak munkája, a „The People’s Choice: How the Voter Makes Up His Mind in a Presidential Campaign” című könyve, amit máig a választói magatartáselméletek egyik alapmunkájának tekintünk. Magyarországon a rendszerváltoztatás korai időszakában (1988, 1989) indultak az első, témával kapcsolatos nyilvánosságra kerülő kutatások, így a hazai politikatudomány ezen a területen gyorsan bekapcsolódott a nemzetközi vérkeringésbe. Nyilvánvaló, hogy a politikai részvétel, legyen az a hagyományos, bevett választási részvétel, vagy alternatív, esetleg direkt részvételi forma nemcsak a politikai viselkedés szempontjából fontos, hanem politikaelméleti, politikatörténeti és közpolitikai aspektusból is. A részvétel felfogható úgy, mint a demokrácia, a demokratikus működés, a legitimáció és felhatalmazás egyfajta tesztje. Annak hiánya pedig rámutathat mindezen működési mechanizmusok sérülékenységére és problémáira.
A politikatudomány folyamatos tesztekkel méri a demokrácia egyes területeinek teljesítményét. Kérdés azonban, hogy 2018 mit tesz hozzá tudományos tudásunkhoz a magyar politikai közösség egészét vagy bizonyos részeit illetően. Melyek a legfontosabb különbségek a politikai részvétel korábbi mintázataihoz képest? Hogyan kell értelmezni a képviseletet a XXI. század digitális és hibrid média világában? Mely elméletek és módszerek visznek közelebb bennünket az intézmények és a politikai viselkedés új összefüggéseinek feltárásában? Milyen következményei vannak az európai politikai rendszerek működésére a politikai érdeklődés csökkenésének, a politikától való elfordulásnak és egyes csoportok részvételi hiátusának? Longitudinális adatok, illetve történeti tapasztalatok és megfigyelések miként segíthetnek a politikai folyamatok megértésében? Vannak-e nemzetközi trendek, melyekbe beilleszthető a 2018-as választás valamely aspektusa? És talán a legfontosabb kérdés: a politikatudomány lakmuszpapírjai mit árulnak el a demokrácia működéséről a 2018-as választások tükrében?
A Magyar Politikatudományi Társaság XXIV. Vándorgyűlésén reflektálni kívánunk a hazai és a nemzetközi politika egyes friss fejleményeire is, miközben úgy véljük, a téma gazdagsága lehetőséget biztosít a hazai politológiai kutatások széles körének bemutatására. 

A konferencia nyelve: magyar és angol.

Keynote speech:
Fernando Casal Bértoa (University of Nottingham): European Party Systems in Crisis: Can We Fix It?

A spectre is haunting Europe – the spectre of…government instability, electoral volatility and party system change! In the last five years we have seen the collapse of the Greek and French party systems, as well as the decline of traditional political parties in Spain, Germany or Austria, among others. Radical right-wing parties have managed to get access to office in both East (e.g. Bulgaria, Poland) and West (Belgium, Finland, Norway). And populist parties lead governments in Hungary, the Czech Republic and Greece. Government formation takes longer than before (e.g. Spain, the Netherlands and Italy) and early elections (e.g. Spain, UK, Iceland) are not something exceptional anymore. Important changes in the structure of competition have been observed in countries like Denmark, Sweden or Luxembourg. In other words, Lipset and Rokkan’s famous “freezing hypothesis” seems a relic of the past.
Using an original dataset covering all European democracies since the formation of the French Second Republic in 1848, Dr. Casal Bértoa will assess to what extent party systems have really changed over-time, what explains party system (de-)institutionalization and the rise of support for anti-political-establishment parties, as well as examine how economic political crisis have altered the way political parties interact. Finally, he will also challenge the traditional wisdom, which sees party system stability as a necessary, but not sufficient, condition for the survival and/or quality of democracy. 

 

Program:

2018. június 8. PÉNTEK

10:30 - 11:20	Megnyitó és köszöntők. A 2017. évi Kolnai-díj átadása és a díjazott előadása
11:30 - 12:30	Ebéd
12:30 - 14:00	Szekcióülések 1.
14:00 - 14:10	Kávészünet
14:10 - 15:40	Szekcióülések 2.
15:40 - 15:50	Kávészünet
15:50 - 17:10	Szekcióülések 3.
17:15 - 17:55	Mire jó a közvélemény-kutatás?
18:00 - 19:00	Plenáris előadás
19:00 -	Vacsora, kultúrest - zenél a D'Hondt You Dare

2018. június 9. SZOMBAT

9:00 - 10:30	Szekcióülések 4.
10:30 - 10:40	Kávészünet
10:40 - 12:20	Szekcióülések 5.